A lélek csipkés szimbólumokat énekel a tájra,
barna fiú ül egy kövön, a szép lányt ott várja.
Felébresztem a szívedet!
A lélek csipkés szimbólumokat énekel a tájra,
barna fiú ül egy kövön, a szép lányt ott várja.
Rozsdabarna pillanatok bűvölik a jövőt,
arra kérik kedvesen, adjon még időt.
Télen halkabban lépdel az idő,
hangosabban dalol a hímzett keszkenő.
Óvatosabban érint, aki átutazó,
hevesebben ölel a kimondott, tiszta szó.
Tompábbnak látszik az élet jele,
fényesebben ragyog a szerelmes szeme.
Kegyelem – lesütött szemünkön a pilla rebbenés,
vétkeinkre válaszul a feledés.
Irgalom – ballépések után a jobb választás,
kímélet és isteni kiáradás.