Szupervízió

Hivatásgondozás – Szupervízió

Szupervizorként, humánus értékrendre és magas érzelmi intelligenciára törekvő emberek kísérője vagyok, szemlélet- és szakmai személyiségfejlődésük útján. A szupervízió, mint specifikus, konzultatív lélektani munkaforma, tapasztalati tanuláson alapul, hivatásközpontú önismeretet ad, a szakmai személyiséget fejleszti/gondozza és a védelmét szolgálja. Tehermentesítő energia-felszabadulást hoz létre azzal, hogy segíti a magánéleti és a szakmai személyiség határterületeinek a megértését. A stressz és kiégés védelmét szolgálja.

A szakmai önismeret jelentősége

Önismeret nélkül, tudattalan működési elemeink, sémáink, reakcióink elhatalmasodhatnak rajtunk egy-egy munkahelyi helyzetben. Érdemes megismerni a magánéleti és szakmai személyiségünk határmezsgyéit, hogy képességünk legyen szabályozni önmagunkat bizonyos szituációkban. Épp ezért, nem mindig elég, hogy kizárólag a szakmai hozzáértésünkre alapozott jelenléttel legyünk jelen amikor dolgozunk.

Ha összerendezetlen a lelkivilágunk, mert nincs tapasztalatunk a lelki folyamataink szakmai közegben történő működtetéséről, olyan helyzetbe kerülhetünk, ahol a magánéleti személyiségünk dominál, aminek nem lenne helye a munkakörnyezetben. Az önreflexió eszköze lehet annak, hogy rálássunk magunkra, s ez fejleszthető szupervízióban.

Segítő foglalkozásúak életében a szupervízió

Bármilyen segítő szakmában dolgozunk (pl. orvos, ápoló, pszichológus, pszichoterapeuta, mentálhigiénés szakember, coach, szupervizor, tréner, pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, óvodapedagógus, szociálpedagógus, szociális munkás, lelkész, alternatív gyógyító, természetgyógyász, energiagyógyász, menedzser, vezető stb.) felismerjük, hogy maga a személyiségünk a legfontosabb munkaeszközünk. Amiről gondolkodnunk, amivel együttéreznünk, amit megfigyelnünk, érzékelnünk szükséges.

Ahogyan jelen vagyunk a munkában, s magunkat érzékeljük, az nagyban meghatározza a munkánk minőségét, és azt, ahogy más emberek hatását értelmezzük. Hiszen valami vagy valaki megfigyelése, elemzése, a róla való gondolkodás, az azzal kapcsolatban felmerülő érzéseink, és a minderre adott reakciónk, mind-mind a személyiségünk percepciójának terében zajlanak. Mindezek hatása, befogadása, definiálása, az ezekre való reflektálás, majd a cselekvés is amit kivált belőlünk, mind felelősségteljes feladat, amikor másokkal együtt dolgozunk.

Csete Nia Coach

Ahogy önmagunk által a másik embert megtapasztaljuk, és reakcióit értelmezzük, kihat a munkánk során létrejövő döntéseinkre, és válaszreakcióinkra. Ezért ha lelkiismeretes munkát szeretnénk végezni, akkor elkerülhetetlen, hogy megfigyeljük önmagunkat, a működésünkről és észlelésünkről folyamatosan konzekvenciákat vonjunk le.

Ébernek kell lennünk, amikor a határvonalaink mentén dolgozunk

Szükséges, hogy rálássunk a személyes és szakmai működésünk határaira, hiszen ezek a határok útjelzőkké válnak számunkra. Megmutatják, hogy miben meddig mehetünk el, mi helyes és helytelen, s hogy milyen lelkiállapotban, énállapotban vagyunk jelen.

Ha más emberekkel foglalkozunk, érzékelnünk szükséges meddig segíthetünk másoknak, hol vannak és meddig tartanak a szakmai kompetencia határaink. Minek a terében dolgozunk, mikor vonjunk be más szakembert a munkánkba, hogyan őrizzük meg a neutralitásunkat, hogyan ne váljunk megmentőkké vagy ne keveredjünk saját önismereti kérdéseink miatt bizonyos szerepekbe.

Vezetőfejlesztésben a szupervízió

Olyan szervezeti kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni tanácsadóként, ahol a felső és középvezetők tudatosak abban, amit teremtenek az életpályájuk során. Valamint értékrendjükben fontos momentum támogatni a munkatársaikat abban, hogy ők is megelégedettséget, értelmet és pozitív jövőképet találjanak a munkájukban.

Az alkalmak, a szervezeti és egyéni vezetői célokhoz idomulnak, mindig az aktuális szakmai- és élethelyzetekre épülnek. A belső lelki folyamatok tudatosítása, a reakciók – bizonyos döntések mögötti mélyebb okok megértése, és az őszinte önreflexiók során mind a humán jellegű szakmai, mind a személyes és szociális készségek fejlődése hozzájárul a vezetői szerepből történő tanuláshoz. Majd a tanultak kompetenciává fordítása lehetővé teszi a mélyebb önmegismerést, a belső lelki folyamatok magabiztosabb irányítását, a tudatos és humánus döntéshozatalt, a napi dilemmákban való előrelépést, a hatékony stresszkezelést, és a szakmai kompetenciahatárok megismerésével a munka-magánélet egyensúlyának megtalálását.

Csete Nia Szupervizor

Más vezetőfejlesztési eszközökhöz képest a szupervízió

A coaching eszköztárát meghaladva és kibővítve a szupervíziós munkaforma a direkt-tanácsadás jövőt célzó sikerei helyett, non-direktív módon a jelent és a jelenben aktivizálható erőforrásokat tartja mozgásban. Központban a vezető hivatásszemélyisége, és az ő szakmai jelenlétének, szakmai önismeretének elmélyítése áll. A coaching során a teljesítményre fókuszálunk, a szupervízióban pedig a professzionális munkavégzésre.

A vezetői tanácsadás általában nem az individuumot veszi célba, hanem a feladatok, munkakörök, a pozíció hatalmi területeit; majd irányítást, ellenőrzést, munkavégzést támogató eszközöket ad. Ezzel szemben a szupervízió a vezetői szerep értelmezéséhez és betöltéséhez szükséges emberi, személyiségbeli határterületeit értelmezi és fejleszti. Így a személy, a vezetői szerep, és az intézményi háttér hármasának kontextusát vizsgáljuk, és hozzuk egyensúlyba.

Egy vezetőnek átértékelni szükséges időszakonként a saját belső folyamatait, hogy megújulhasson és szükség esetén más vezetőkhöz, kollégáihoz, munkatársaihoz, üzleti partnereihez való viszonyulása átalakulhasson. A szakmai felkészültség mellett, a vezetői szerepből kiinduló önismerettel rendelkezőknek a formális viszonyok, személyes kapcsolatkialakítások határkezelései könnyebbé válnak, kommunikációja tisztulhat és önazonossá válhat.

Szupervíziós kérdéskörök lehetnek

A delegálás, a munka- magánélet egyensúlya, a sikertelenségtől való félelem feldolgozása, vezetői identitás, a vezetői szerepen belül az erőbe való beleállás képességének fejlesztése, önmotivációk és mások motiválása, célok és jövőkép, stresszkezelés és energia menedzsment, érzelmi intelligencia szerepe a vezetésben, a felelősség elviselése, hatalom- döntés- konfliktuskezelés, kiégés megelőzés.

A szupervíziós folyamat ezeken túl még segítheti, hogy a személyek közötti kapcsolatokat a vezetési helyzetben jobban tudatosítsa, és a saját magával való belső kapcsolatát a lehető legtöbbször az éberség állapotában tarthassa. Valamint, hogy az éberség során a félig tudatos saját indítóokokat és érzelmi okokat felfedezze egy-egy döntési helyzetben, és megfontoltabb reakciókat adhasson. Így számára a cselekvési impulzusok irányíthatóvá válnak. A személyes konzultációk képessé tehetik a vezetőt, hogy a kommunikációs helyzetei tisztulhassanak, a kapcsolatok zavarát pontosabban felismerje és merjen beszélni a kialakult légkörről.

Hogyan zajlik a fejlesztés?

Az alkalmak négyszemközti, bizalmi légkörben és munkaformában, szupervizori titoktartási vállalásom mellett zajlanak. Egy alkalom 1,5 maximum 2 órás ülést (konzultációt) jelent, 2-3 heti rendszerességgel. A szupervízió folyamatélményű, ezért hosszabb elköteleződést igényel az önismereti munkára.

Személyesen Veszprémben lehet velem találkozni. A praxisom azonban országos, ezért Online ülésekre is lehet jelentkezni, melyek Zoom alkalmazáson keresztül zajlanak.

További részletek és ajánlások személyes beszélgetés keretén belül, az egyéni önismereti igények felmérését követően történhetnek.


Érdemes szétnézni a Blogomban, mert más egyéb önfejlesztő téma mellett, még részletesebben kifejeztem mi az a Szupervízió.

Kapcsolatfelvétel:
csetenia@gmail.com
+3630/857-65-07

Y